Az első CT-vizsgálatom 2008.11.13-án volt. Ez a tervezett mellműtétem elvégzéséhez kellett. Átnézték a mellkasi régiót. Amikor mentem a vizsgálatra, lényegében semmi extra nem történt, deréktól felfelé le kellett vetkőznöm, kaptam egy köpenyt, majd be kellett mennem egy kis helyiségbe ahol bekötötték a branült. Várnom kellett 5 percet, majd amikor hívtak bementem abba terembe ahol a CT-vizsgáló volt. Elhelyezkedtem a vizsgáló asztalon, a vizsgálat megkezdése előtt bekötötték a kézfejemben lévő branülbe a kontrasztanyagot és elkezdődött a vizsgálat. Lényegében a gépen van egy kis hangszóró, amin keresztül az utasításokat mondják. “Szívja be a levegőt és tartsa bent” illetve a “lélegezhet” utasítások olyan megszokottak, hiszen a kiújult betegségem óta rendszeresen 3-om havonta járok CT-vizsgálatra. Mivel itt mellkas-has-kismedence régiót vizsgálnak, a szervek elkülönítése érdekében a vizsgálat megkezdése előtt másfél-2 órával előbb ott kell lennem, mert, speciális folyadékot kell innom. Ez lehet higított jódos vagy báriumos kontrasztanyag, lehet víz vagy vízben oldott, nem felszívódó anyag. A fogyasztási ütemet az információnál ülő hölgy mondja meg, hogy hány percenként kell meginnom 2 dl folyadékot és, hogy meddig kell elfogynia. A folyadék mennyisége amit akkor adnak az információnál, kb. másfél liter, amit meg kell iszogatni. Utána még bent is meg kell inni 2 dl ugyanolyan folyadékból. Én mindig megiszom a folyadékot, hála semmi allergiás reakciót nem vált ki nálam. A mottóm a mai napig, amit egy kedves betegtársam alkotott meg: ÉLNI ÉS NEM FÉLNI, magyarán ÉLEK ÉS NEM FÉLEK!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: